2016. október 18., kedd

Eljegyzésem története

 Nem is tudom hogy kell egy ilyen posztba belekezdeni. Talán a megismerkedésünk furcsa történetével kezdjem, hogy még érdekesebb legyen, aztán a kapcsolatunk mérföldköveiről is meséljek egy picit. Nos ezeknek e történeteknek azt hiszem inkább szentelnem kell egy külön posztot, ha nem akarom túl hosszúra és túl olvasmányosra az egészet. Tehát inkább csak magát az eljegyzést és az azt megelőzőket mesélem el, illetve hogy milyen nagyon egyedi és különleges ajándékot kaptam a gyűrű mellé. 





Botond néha nagyon romantikus tud lenni ezt első Valentin napunkon bizonyította, viszont régen találkoztam már ezzel az énjével. Az eljegyzés gondolata nem volt idegen, hiszen lassan négy év együtt járás után természetesen szóba került, sőt mostanában sokszor hozta fel ezt a témát ő is. Számomra maga az esküvő annyira nem vonzó, mint a lánykérés, hiszen az az elköteleződés legnagyobb állomása, amikor a férfi megtiszteli azzal a nőt, hogy elhatározza vele élné le az életét. Az esküvő már ennek az intézményesített formája, amikor hivatalossá teszik egy nagyon szép ceremónia alkalmával ezt az ígéretet. Viszont az eljegyzés egy intim dolog a pár között, egy varázslat. 




Nem vagyok túl romantikus alkat, nem tudom, hogy környezeti ártalmak, régi rossz kapcsolatok okozzák; amikor el kellett játszanom (legalábbis úgy éreztem el kell játszanom) a tökös nőt, akinek nem kell a kényeztetés, aki egy amazon; vagy tényleg nem vagyok romantikus születéstől determinálva.
Persze vannak megnyilvánulásaim, amiket visszanézve igazán csöpögősnek ítélek meg, de nagy általánosságban nem jellemez ez a vonás.


Minden lánynak van egy álma az esküvőről, viszont szerintem nem mindenkinek van álma az eljegyzésről. Legalábbis nekem nem igazán volt, egyet kértem nyomatékosan, talán még az első randinkon (majd elmesélem miért is beszéltünk ilyen magasröptű témákról már akkor) is mondtam, hogy nem szeretném, ha valami ünneppel vonná össze. Egy unalmas hétköznapot szerettem volna ünnepnapként számon tartani egész életemben, ami a mi közös napunk évente. Emellett szerettem volna, ha személyes az egész, nekem szól és persze reménykedtem benne, hogy tetszeni fog a gyűrű. 


Botond még a nyáron egyszer berángatott egy ékszerüzletbe, hogy nézzük meg a gyűrűket, hogy képben legyen az ízlésemmel. Mivel az eladó éppen mást szolgált ki, így pár ezüst gyűrűt mutattam meg, hogy szolid, visszafogott és vékony lenne nekem az ideális, sőt még az arany volta se számít. Jól elraktározta ezt az információt ezek szerint, mert tökéletes a gyűrű, olyan amit örökké viselnék és szerintem fogok is, amint bevetetjük. 





Talán folytassuk a lánykérés reggelével a történtet. Botond mondta, hogy szép idő van menjünk valamerre készüljek el. Neki is álltam embert faragni magamból, pedig nem sok kedvem volt és egy hajmosás is rám fért, no meg a körmeim sem festettek túl szépen. Így neki is álltam gyorsan ezeknek, pedig úgy szerettem volna komótosan a nap folyamán egy teljes home spat véghezvinni. Viszont jó idő ki tudja mikor lesz neki, így programoztam magam a kiránduláshoz. Röpke két óra alatt felfrissült sörénnyel, szebb körmökkel és kisminkelve vártam, hogy megtudjam hova megyünk, hogy öltözzek. Mellébeszélést kaptam csak, de mivel az utóbbi pár hónapban mindig ez volt (visszanézve tudatos lehetett), így egy farmer kardigán összeállítást választottam. Persze, ha tudom, hogy mi készül komolyabb szettet állítok össze, de így a szép, ha teljes a meglepetés. 





Ezután beültünk a kocsiba és fél úton abban a hitben voltunk, hogy nagymamámhoz megyünk, aki Tiszalökön lakik. Aztán tovább hajtott a leágazásnál, akkor már sejtettem, hogy Tiszadob (Tiszadobról írtam ITT) lesz az állomás, de itt is jött egy kis csavar, ugyanis a víz erőműnél megálltunk. Kicsit durcás is voltam, h jó akkor menjünk Tiszadobra, ha már a határában vagyunk szinte. Ha azon a környéken járunk szinte érzem, ahogy mágnesként vonz a kastély park, haza vágyom. El is mentünk oda, bár megbeszéltük, hogy a kastélyba be nem megyünk, nem tetszik ugyanis ahogy felújították különösebben és az pedig még kevésbé tetszik, hogy a nagy része le van zárva, pedig én még a tornyokban is játszottam anno. 


Szokásomhoz híven elkanyarodtam. Ahogy behajtottunk a kapun, ami mellett dédszüleim régi háza áll, már szinte szaladtam is volna. Sőt ezt is tettem, elindultam az ösvényen a régi istállók (régi szolgálati lakások) között a kastélyhoz. Botond lemaradt, mikor utolért láttam meg a kezében a hatalmas angol rózsa csokrot. Eszméletlen gyönyörű volt, innen már nyilván összeraktam mi készül. A Tisza parton letérdelt és elővette a gyűrűt, majd feltette a kérdést és nyilvánvaló választ meg is kapta rá: IGEN. Ezután még a labirintusban sétáltunk egyet és kértem, hogy még egyszer ismételjük ezt meg, mint egy gyerek "MÉG EGYSZER!". :) 




Az egész lánykéréshez csodás időnk volt, szikrázó napsütés és viszonylag kellemes hőmérséklet. A táj szépségét pedig nem tudom szavakba írni, a helyszín tökéletes volt, életem legmeghatározóbb helye. Olyan érzés volt, mintha ott lenne kicsit velem dédi és mindenki, akit szeretek. Minden bokor mellett, fa alatt és kanyarban ott játszik a gyerek Enikő, a kastély tövében duzzog a tini énem...

Mesébe illő helyszín volt erre az eseményre és ha én rendeztem volna sem találtam volna ennél megfelelőbbet. A legszebb pedig, hogy sosem gondoltam végig, hogy itt szeretném. Igazán hercegnőnek éreztem magam, ennél felemelőbbet pedig el se lehet képzelni, pár percig semmi szépséghibám nem zavart. 


















Ezután hazamentünk és jött még egy meglepetés, méghozzá egy festmény az egyik barátnőmtől Farkas Nikitől. Mindig szerettem volna tőle egy képet, de álmomba sem gondoltam, hogy magamról fogok kapni egyet. Csodálatos művész, aki Hollandiában él és alkot, nem egy kiállítás van már mögötte. Kicsit sajnálom, hogy Botond nem egy közös képünkről rendelt meg festményt, illetve nem szeretném tudni mennyibe került az első önarcképem a falra. Még szerintem sosem volt kint magamról kép a szobámba, de ennél méltóbbat nem is tudnék elképzelni. 

A csokor csodálatos, de Botondtól nem is vártam kevesebbet, hiszen kertész mérnök. Mivel rajongok a bazsarózsáért, így kerestek egy hasonlót, aminek szezonja van, így esett az angol rózsára a választás. Rövidebb az élettartalma, de fantasztikus cserébe az illata. A Tulipában kötötték, ami Nyíregyháza legnagyobb virág nagykere. Ezúton is köszönöm az alkotónak! 





A csokor angol rózsákból áll David Austin a neve.
Mindenki azt kérdezi milyen érzés menyasszonynak lenni. Mindig azt képzeltem, hogy ezután valami nagy változás lesz, mindenkinél láttam, hogy kiteszi az eljegyezve státuszt Facen és nagyon izgatott milyen lehet. Nos semmi sem változott. Eddig is boldogok voltunk, ez nem nőtt, nem csökkent. :) Szuper értés persze, hogy velem akarja leélni az életét Botond és az is, hogy ennyire készült erre az egészre, hónapokig tervezte. 

Ha szeretnétek írok egy posztot a kapcsolatunkról, ami elég izgalmasan alakult, legalábbis a találkozás és az ahogy kikerültem Dániába. :)
Nektek milyen volt a lánykérésetek? Milyen lenne az álom lánykérés szerintetek?








15 megjegyzés :

  1. "Az egész lánykéréshez csodás időnk volt, szikrázó napsütés és viszonylag kellemes hőmérséklet. A táj szépségét pedig nem tudom szavakba írni, a helyszín tökéletes volt, életem legmeghatározóbb helye. Olyan érzés volt, mintha ott lenne kicsit velem dédi és mindenki, akit szeretek. Minden bokor mellett, fa alatt és kanyarban ott játszik a gyerek Enikő, a kastély tövében duzzog a tini énem..."
    Ezen komolyan meghatódtam, gratulálok még egyszer!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük :) Örülök, hogy az a rész, ami az egyik legfontosabb momentum volt ebben ennyire megragadott. :) <3

      Törlés
  2. Ugyan ennél a résznél kezdett homályosulni a kép mint Salomé-nál. Gyönyörűen öntötted szavakba a történéseket az érzéseidet.. még egyszer kívánok Nektek sok-sok boldogságot ! :)))
    És köszönöm, hogy megosztottad ezt az igazán intim pillanatot velünk! :) ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, köszönjük. :) Bevallom hősiesen annál a résznél, amikor írtam nekem is homályos volt a tekintetem, mert elfutott a könny és rázott a hideg. :)

      Törlés
  3. Gratulálok Nektek, és sok boldogságot kívánok egész életetekre!

    Közös vonás, hogy én is egy semmilyen napot szeretnék majd eljegyzésként, nem születésnapot vagy karácsonyt, hiszen így lesz igazi meglepetés.

    A Salomé által kiemelt rész pedig igazán költői és megható volt, és nagyon érdekelne a kapcsolatotok elejéről szóló bejegyzés is :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Kati :) <3 Szerintem is a hétköznapok a tökéletesek egy lánykérésre. Nincs nagyobb közhely a karácsonynál, érdekelne erről egy statisztika :) Bár az is tény, hogy nagy elvárások elé állítja a lánykérés, térdeplés a pasikat, megértem aki ünnepet választ pont ezért, no meg egyszerűbb megjegyezni :)

      Törlés
  4. Gratulálok nektek és sok boldogságot kívánok :-)
    Remélem egyszer én is átélhettem ezt az érzést majd (igaz mi lassan haladunk 6 év távlatból) és én se szeretném, ha egy ünnapnapon lenne eza csodás dolog. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor neked is nagyon érik a dolog. :) Szorítok, hogy mi hamarabb és minél csodásabban sikerüljön a dolog. :)

      Törlés
  5. Gratulálok Enikő! :) Ennél romantikusabb nem is nagyon lehetett volna, látszik mennyire szeret Téged! Legyetek mindig ilyen boldogok! <3
    Én sem szerettem volna ünnepnapon, mert szerintem elég közhelyes. A Miénk Egerben volt. Kedvenc városomban, az első önálló nyaralásunkon, 4 éve. Imádom a gyűrűm, teljes meglepetés volt és imádom a férjem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor a te szerelmed is igazán romantikus :) Sok boldogságot Nektek is! :) Eger meg talán a másik kedvenc városom, alig várom, hogy megint ott nyaraljunk :)

      Törlés
  6. Válaszok
    1. Meg is lepődtem, hogy ennyire mesébe illőre sikeredett :)

      Törlés
  7. Nagyon gratulálok nektek! :) Egy élmény volt végigolvasni a bejegyzést. *.* Abban egyezik a véleményünk, hogy én sem szeretném majd az eljegyzésemet ünnephez kötni, ki is kötöttem a páromnak, hogy karácsonyról, születésnapról, Valentin-napról szó sem lehet. Legyen egy külön nap, ami csak a miénk. :) Gyönyörű a gyűrűd és a csokor is, nagyon romantikus :)

    VálaszTörlés
  8. Gratulálok nektek, kivanom legyetek nagyon boldogok. Valahogy igx képzelem én is ezt az egészet, azzal a mondatoddal meg teljesen egyet értek, hogy az eljegyzés sz elkotelezodes pecsétje es nem az esküvő, illetve én se szeretném, ha ünnepnapon kérnék meg a kezem. Nagyon sokba hasonlítunk ezen a téren ☺☺☺

    VálaszTörlés