2014. március 21., péntek

Utóbbi hetek örömei

Ahogy kisütött a nap és kicsit melegedett kibújtam a csigaházamból. Ilyenkor kelek életre igazán, télen leginkább csak téli álmot aludnék. A tavaszat azért is szeretem, mert ilyenkor mindenki odafigyel a természet kedves kis ajándékaira, arra, ha simogatja az arcunkat a nap, ha virágzik egy bokor. A színek vibrálóak lesznek és már-már el is felejthetjük a nagy kabátokat és csizmákat. A lelkiállapotunk sokkal kiegyaensúlyozottabbá válik, a sötét tél ránk nehezdő nyomása felenged és lelkünk megtelik szeretettel.




Tagadhatatlan jele a tavasznak, a számtalan vízhólyag a lábamon, hiszen minden nap más cipőben kínzom, az igen érzékeny lábfejem. De még ennek is tudok örülni, hiszen minden üde és boldogabb, egyre több szín jön szembe az utcán, mivel az emberek is a lüktető, üde színű ruhákat öltik magukra. A madarak megállás nélkül csicseregnek, nász táncukat járják és az egész természet egy türelmetlen pezsgő közeggé válik.

Múlt héten már a napágy is előkerülhetett, hiszen kellemes napsütéses idő volt. Meg is ragadtuk az alkalmat és lazítottunk, valamint fólia sátrat építettünk szerelmemmel (bár inkább csak ő építette, de azért segítettem).

Munkamegosztás


 Mivel nem volt nagy kedvünk főzőcskézni sem, ezért egy szép emlékeket idéző nachost készítettem. Kis csirkemell felkockázva, jó sok füstölt és natúr sajt és persze a nachos. Ezt jól összesütöttem és a bolti mártogatós szószokkal fogyasztottuk el. Tökéletes nap volt, hiszen a pihenés mellett produktívan töltöttük el a vasárnapunkat és élveztük az együtt dolgozás örömét.


 A nap további részében nálunk filmeztünk és lazítottunk egy finom rose és eper társaságában. Be kell vallanom az epernek nem sok íze volt még, de nekem mindig akkor kezdődik el ez az évszek, ha megízlelem ezt a vörös gyümölcsöt.
 Eldöntöttem, hogy mindig lesz a szobámban friss virág, amikor csak tehetem. Régebben nagyon vágott virág ellenes voltam, viszont rájöttem, hogy ez csak hülye beidegződés (nem lehetek ennyire természetvédő). Egy szobát a virág és a növények tesznek barátságossá, vidámmá.  Lélekemelő rájuk nézni, és a pompás színeikben gyönyörködni, a szobám is tavaszi így, öröm haza jönni. Az ibolya a kedvencem és nagy örömömre nagymamám kertje lila fehér foltokkal van most tele, így szedtem egy kisebb csokorra itthonra is.


Következő hét hsonló izgalmakat ígért és az időjárás jelentők is csak jó hírekkel szolgáltak. Egyik hétköznap a barátomat elkísértem a kertészetbe, ahol a gyümölcsfáit beszerezte. Régen jártam kertészetben és akkoriban nem is igazán hatott meg, most viszont raklap számra tudtam volna válogatni a növények közül. Leginkább a sziklakert építés vonz, ha egyszer lesz kertem mindenképp készítek egy ilyen gyík napoztatót. :)


 A pénteken bekapcsolódtam a gyümölcsös telepítés utolsó fázisába, gereblyéztem kicsit és locsoltam (ami a kútból való vízfelhúzással indult). Felüdítő volt a munka, végre mozogtam is kicsit, valamint a nap is hétágra sütött, szóval még barnultam is. Szeretek a kertekben tevékenykedni, azt hiszem egyszer a kertészkedés is a hobbim lesz, ha lesz lehetőségem saját kertet építeni.

Gyümölcsös telepítés
Volt még egy érdekes élményem a héten, az egyik turkálóban leltem egy menyasszonyi ruhát, ami persze nagy volt de azért bele bújtam, mert ilyen élményben nem volt még részem, mivel nekünk nem adatott meg a szalagavatón (nagy sajnálatunkra), hogy keringőzzünk. A maga egyszerűségében nagyon tetszett a ruha, de fájó szívvel visszaakasztottam, mert még játszós, fényképezős dolgokhoz is nagy volt.

A Nemzeti Ünnepünket nagymamámnál töltöttük, ahol természetesen többször kaja kómába estünk. Jókat beszélgettünk és nevetgéltük. Jó volt ott lenni kicsit kikapcsolódni és mákos sütivel eltelni miközben sült a sörkifli.

Napközben elmentünk két használt bútorboltba, leginkább ilyen lomos dolog, amiket imádok, hihetetlen kincsekre bukkan az ember. Két hónapja nagy vágyam egy fiókos sminktartó, na itt rábukkantam egyre. Egy fiókja hiányzik, de ezt az öcsém könnyedén pótolja majd, és csupán 500 Forintba kerül. Kis festékkel új életet lehelek bele, erről biztosan olvashattok még.
Leendő sminktartóm, még új élete előtt

A másik nagy örömöm, hogy hazahoztam a varrógépet, amit nagymamám nem használ, és jelentem meg fogok tanulni varrni rendesen. Szerintem minden lánynak, nőnek érdemes a legtöbb nő klasszikus feladatot megismerni és megtanulni, kötni, hímezni, főzni, mosni tudok, ismerem a háztartásvezetést és pedagógia végzettségemnek köszönhetően a gyereknevelés tudományos és gyakorlati része is megy (bár ez persze ösztönös, hogy az ember tud bánni a gyermekekkel), így csak a varrás és a horgolás hiányzik a repertoárból. De rajta vagyok az ügyön. :)

Este hazaérve még volt időnk egy kis bolondozásra egy tündérmesébe éltük bele magunkat. Imádom, amikor rá tudom venni Botondot, hogy játszon velem együtt és pár percre önfeledten nevetünk elfeledkezve a kisebb nagyobb nehézségekről, amit az élet hoz elénk.

Békakirályfi 

Remélem ti is hasonlóan kiélvezitek a tavasz minden adományát és a kedvetek is felhőtlenül boldog.